|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Adott kor nyomán
Repül a kétkedő magány,
Bár nem kérted, de hiszek neked talán,
Versem neked kósza iromány.
Boszorkány,
Azt mondod nem, de talány,
Miképp ért véget a vágány,
Sínek között rejt el a halál.
Koholmány,
Szíveden záradék helyett feltört lakat áll,
Érdekelhetne, mi a válság,
De csak annyit mondok, ez más világ.
Száz virág,
Ezer bimbó mi más felé lát,
Kérkedve bontja szirmát,
A botor álomvilág.
Festői képet imád,
Minden részeg álmodozó hitvány,
De valóra váltani talán egy, ha kiáll,
Mérgezett a pecsét a lét minden borítékán.
Ritkaság,
Apró dalmata pötty a festő vásznán,
Akarva is könnyek mögött,
Küzdök újabb kihívások között.
Hogy bizonyítsam, létezem,
Egyszerien lángolok s vétkezem,
Reménykedve tördelem két kezem,
Mit ajkam elhint, nem véletlen!
|
|
|
- április 17 2018 09:21:55
Huh, de nagyon jó a gondolatsorod! Vívódsz, elemzel, közölsz, tájékoztatsz...
Érdekes, jó és tetszik. Szeretettel olvastalak!
Poétaöleléssel, barátsággal, kalapemeléssel: gratulálok.
KíberFeri  |
- április 17 2018 21:19:48
Kedves Ayame!
A reménytelenbe is reménykedni kell...
Szép versedhez szeretettel gratulálok!
Margit |
- április 18 2018 14:22:46
Mit ajkunk elhint az sosem véletlen...minden a lélek hangja,mint ez a gondolatsor is! Köszönöm ,hogy olvashattam:Valika |
- április 22 2018 13:38:20
Kedves Feri, köszönöm dicséreted, szívet melengetőek! 
Drága Margit, köszönöm, igazad van teljesen
Kedves Valika! Köszönöm neked is, hogy olvastál és drága idődből egy keveset versemre szántál!
Legyen csodás napotok!
[i][b]Ayame[/b][/i] |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 18. hétfő,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
