|
 Vendég: 106
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Jó vagyok én tengerben iszapnak,
melyben nyálkás férgek laknak.
Jó vagyok zsíros mûanyag zsáknak,
amit ha megtelik, a kukába vágnak.
Jó vagyok felmosóvödörben szivacsnak,
amelyet idõnként meg-megcsavarnak.
Jó vagyok színházban kopott díszletnek,
amit esténként a raktárba tesznek.
Jó vagyok ócska, feslett kabátnak,
kit jó szívvel, csak "koldusok" várnak.
De
Jó lennék-e kertben kiskutyának,
kit nagy hidegben néha behívnának?
Jó lennék-e még esendõ embernek,
akit ha téved, -nem köveznek meg?
Jó vagyok-e még legjobb barátnak,
szeretõ férfinek, gondos apának?
Kellek-e még a tegnapnak, mának,
a szavannán táncoló kis zebrának?
-Kit oroszlánok, krokodilok marnak.
Kellek-e még saját magamnak?
Kellek-e még egyáltalán valakinek?
Vagy tényleg nem kellek,
nem kellek senkinek. |
|
|
- március 28 2008 08:45:24
Ezt szépen felsoroltad, de bizony a választ neked kell tudnod. |
- március 28 2008 08:54:10
Jó volna, ha jó volnál!
(Azért nekünk egy kicsit...) |
- március 28 2008 08:55:40
[b]Szisz ...Te mesteri módon ráhangolódtál egy korábbi versem érzés-gondolat-dallamvilágára...
...szerinted én vagyok a " karmester "...Te pedig a "másodhegedûs"...DE szerintem fordítva is igaz...mindkettõ igaz...
...mi már tudjuk egyre a választ.... és majd a többire is megleled...ha õszintén keresed... [/b] szí. |
- március 28 2008 09:42:58
Úgy van, kedves Sziszifusz! A választ Te tudod a legjobban!
Egyébként a második részben - amikor olyan szépekrõl írsz, minek tetted bele az oroszlánt és a krokodilt?
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- március 28 2008 11:49:07
A választ tudom: sokaknak!
Ennél õszintébben nem megy!
A kis zebra...-nevetséges, de én lennék.
Az egész meg egy átmeneti elmezavar, de jól esett leírni. |
- március 28 2008 12:25:10
Nekem biztos, hogy kellesz!!! A verseiddel mindig szebbé teszed a napomat!!! |
- március 28 2008 12:38:09
Sziszifusz!
Ezt nevezed Te átmeneti elmezavarnak??!! Akkor én imádnék "félcédulások" között dolgozni!
A mai és tegnapi versed után újra és újra átolvastam az összes feltett versedet...
Egyértelmû zebraságod! A békésen legelészõ, aki csak álmaiban, vágyaiban mer repülni, pedig vannak szárnyai...
Számomra csak az kérdéses, meddig bírod a vállaidra pakolt súlyokat hordani? -Görgetni egyre feljebb és feljebb a hegyen... Lenne még számtalan, de helyhiány miatt nem írom le...
[i]A válaszod pedig, helyes!![/i] |
- március 28 2008 13:03:15
Értem,érzem, tetszik. |
- március 28 2008 13:03:29
Hedzsi! ezzel a verssel szebbé?
Vizitor! Elájulok! Én mint táltos zebra! Köszönöm, és azt is, hogy ilyen mélységig beleástad magad a firkálmányaimba, és értékesnek tartod õket. Megtisztelõek szavaid. |
- március 28 2008 14:34:40
És a holnap? Hová lett a holnap? Tudod, elõre kell néznünk, nem hátra! Idõnként ránktörnek ezek a kérdések, de sokáig ne rágódj rajtuk! |
- március 28 2008 16:46:06
Kedves Sziszifusz!
Régi olvasód vagyok, igaz kommenteket már hetek óta nem írtam, de ez a mostani versed, arra sarkall, hogy most ez ne így legyen. MInden ember elérkezik egy olyan életszakaszába - valaki többször is - hogy lábtörlõnek érzi magát, hogy feleslegesnek, hogy hasznavehetetlennek....hogy semminek, csak eldobni valónak....de a legjobb az egészben az, hogy ezekben a mély pillanatokban, mély napokban, hetekben hónapokban sem az, csak belül eszi magát, a külvilág látja, hogy valami nem O.K. talán segíteni is próbál - van hogy csak a szavak erejével, van hogy tettekkel - és akkor.....egy éjszaka, vagy egy délután, vagy épp egy újabb álmatlan éjszakából bódultan kelve....megszlólít valaki! Segítõ hangját meghallod , aki lehet, hogy már régóta kiabál, de eddig szigetelt fal állt köztetek, azért nem hallhattad, vagy a család, vagy egy régi barát, vagy egy merõben új, egy izgalmas, vagy épp akit nem is ismersz....csak pár sor és minden világossá tisztul.
Én is túl vagyok egy lábtörlõs korszakon, nekem is ordítottak, de én végig süket maradtam.....a tükörképem rántott vissza.
Már felszegett, büszke tartással nézek a világ felé, s világ is büszkén tekint vissza rám! Ezért mertem jogot formálni, hogy írjak, hogy tanácsot osszak Neked, mert verseidbõl süt a régi énem, s talán ez az új már olyan erõs, hogy a kezemet nyújtsam!
Ajánlom magam: olvasd el a Drága Andrea címû firkálmányom, pont Neked (is) írtam!
Szeretettel: Madarász Ildikó ( Madika) |
- március 28 2008 21:10:19
Önmegszólító, létösszegzõ költeményt írtál. A versed vizuálisan két részre oszlik. Az elsõben lemondó hangon szólalsz meg, a jelzõid is mind ezt sugallják, a másodikban már fordulatot érzek, és azt, hogy a válasz csakis igen lehet.
Maryam |
- március 28 2008 23:30:05
Gondola! Igazad van, igen, mindenben. Kiírtam magamból, és persze ez túlzás, nagyképûen: költõi túlzás, mert rengetegen szeretnek valójában.
Madikám! megy a privi
Maryam! Az 1. rész végén a szeretet koldusaira céloztam. Pl sok korongos barátomra, hogy nektek kellek.A 2. rész ennek csak folyománya, csak már nem olyan nyers, megértést kér a megalázott ember, aki már saját magát is szemen köpné, gyengesége miatt. És a végén a szokásos siránkozás,problémamegoldás helyett.
Persze a válasz csakis igen lehet. |
- március 29 2008 07:37:35
kedves sziszifusz, az elsõ részben alaposan ostorzod magad. Tudom, hogy vannak idõszakok amikor így érzi az ember. A második részben ezernyi kérdést teszel fel. A választ te is tudod. Persze hogy kellesz. Csak hogy messze ne menjünk, itt a Napkorongon is sokan szeretnek, mint embert, barátot, és versírót egyaránt. Szeretettel: zsuzsu |
- március 29 2008 14:58:34
Bár a választ, úgy látom tudtad,
Azért mégis örülök, hogy ezt a kérdezgetõs verset megírtad!
Szépen fogott tollad! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
