|
Vendég: 98
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
AZ ÁLLATIDOMÁR BÚCSÚZÁSA
Húgom, Farkas Vilma 77. születésnapjára
Tudva lévő, hogy mi ketten, színpadon dolgoztunk,
Így duettben szerepelve, külföldet bejártuk.
Tíz év eltelt e munkával, Istenünknek hála,
Furcsa felkérés érkezett, a Hugom számára:
Egy vegyes vadállat-számhoz kerestek idomárt,
Húgom nyomban elvállalta, nem tudta, rá, mi várt!
Több hónapos próbák teltek, csak ismerkedéssel,
Mire porond-kész lett a szám, munka győzelmével!
Közben itt-ott még felléptünk, megszokott duettel,
Aztán cirkusz, útra készen, mi a búcsú-perccel!
Hosszú utak, tengeren túl, már Dél-Amerika,
S ami belefért négy évben, valóságos csoda!
Attrakció, egyedüli, publikum, mit látott,
Hajlékony akrobataként, vadak közt, dolgozott!
Sikerük leírhatatlan, újságok címlapján,
Időnként még tolmács is volt, a cirkusz porondján!
Három nyelven már jól beszélt: angol, olasz, német,
Nemzetközi művészek közt, jól jött, amit kértek!
Szomorú a múló idő, haza kell utazni,
Négy éves szerződés lejárt, muszáj változtatni!
Nem felejthetem el soha, mennyiért dolgoztam,
Havi ezernyolcszáz forint! Pótlékot sem kaptam!
Mint egy kezdő gépírónak, nővérem ennyiért
Állt munkába, irodába, tudással, béréért!
Hát itt álltam, munka nélkül, állás keresőben,
Önéletrajzon nevettek, sajnálkoztak többen!
Az állatok a veszprémi állatkertbe kerültek békés pihenőre. Az időközben született kicsinyjeikből, pedig új szám létesült. A kutyák új szerepkörbe, a cirkusz telepére kerültek, házőrzők lettek.
Itt szerződés hol van, hol nincs, így ismét utaztunk,
Újra élt a Farkas Sister’s, ezzel nem volt gondunk.
Egy év kellett tervezésre, hogyan legyen tovább?
Nővérem már befejezi, vettem két kiskutyát!
Életemnek új szakasza, a kicsikkel kezdődött,
Több hónapos próbák után, szám, befejeződött!
Elérkezett az indulás, kész a lakókocsi,
Művész-kutyák beköltöztek, a Mercedes repíti!
Közben megnőttek a Dogok, idomítás rajtuk,
Sikerük leírhatatlan, öröm a látásuk!
Csak röviden írom mindezt, sok-sok kihagyással,
Dicséretes ez a munka, megpróbáltatással,
Országokon át vezetni, Kutyákat ellátni,
Egyedül egy művésznőnek? Mondhatom, nem semmi!
De az idő itt is véges, örökké, nem tarthat,
Kutyák, kedves gazdájukkal, végleg elvonulhat!
Ismét Budapest az otthon, munkakereséssel: Első utam a Vállalathoz vezetett, ahol ismertek, ahonnan kiküldtek többször is. Itt, kamatoztathattam volna sokféle nyelvtudásomat is, de nem volt számomra hely! Érdeklődtem a nyugdíjam iránt is: a válasz elutasító és megdöbbentő volt, - ma is a hatása alatt vagyok én, a diplomás artista – hát ugyanúgy vagyok most is, mint a pályám legelején? Amikor senkitől nem kaptam segítő kezet? Valahogy mégis, véletlenül sikerült egy szerkesztőségbe bejutnom, ahol első megbízatásként azt a feladatot kaptam, hogy nézzek körül a vidéki állatkertekben, akad-e valami érdekesség. Elindultam hát vidékre, - kaptam kocsit, vezetővel együtt – s utoljára Jászberényt kerestem fel, ahol - mint értesültem - nekiláttak egy állatkert létesítéséhez.
A helyszínen elmondták, hogy már a nyitásra sikerült néhány különleges állathoz hozzájutniuk: például van egy oroszlán párjuk és egy kínai leopárdjuk is. Amikor végig jártuk az állatkertet, egyszer csak eljutottunk az oroszlánok ketrecéhez. Megtorpantam! Még nem voltam biztos benne, de mintha ismerném ezeket az állatokat. A hím és a nőstény békésen hevert egymás mellett a ketrecben és ügyet sem vetettek ránk. Kísérőm tájékoztatott: az oroszlánpárt a veszprémi állatkertből kapták, valaha cirkuszban szerepeltek az arrébb található kínai leopárddal együtt. Közelebb léptünk. A hím oroszlán felemelte fejét. Sárga szempár meredt rám. Mereven, áthatóan nézett. Felemeltem a kezem és egy lépést tettem előre, kísérőm tiltása ellenére. A hím, felcsapta a farkát és halk, mély hörgő hangot hallatott. Felkapta a fejét a nőstény is, rám nézett és talpra szökkent. Én pedig kísérőm riadt kiáltásával mit sem törődve, átléptem a védőkorlátot és a rácson át megsimogattam régi ismerőseim, mondhatnám barátaim és munkatársaim hízelkedően hozzám dörgölőző fejét.
Az én oroszlánjaim voltak! Szultán és Nahár, akikkel beutaztam a fél világot!
Könnyben lábadt a szemem, a váratlan találkozásra, a nagy örömre, hogy régi állataim emlékeznek rám, és hosszan elmerengtem ott, a jászberényi állatkertben, az oroszlánketrec előtt. Hiszen ezekkel az állatokkal végig jártuk Európát, Ázsiát, Észak- és Dél-Amerikát. Utaztunk szárazföldön, hajón és repülővel.
Igen, valami még eszembe jutott. Az örökre megmaradt seb helye, amelyet az egyik előadáson ejtett a hím. Nem az állat volt a hibás, hanem a segítőm ostorcsapásaitól rémült meg az állat és menekülve ugrott a ketrec rácsaira, ahonnan visszaesett! Így történt a baleset. Tizennégy öltéssel varrták vissza a szinte leszakadt fél arcomat, de másnap ismét ott álltam a ketrecben. Ott kellett állnom! Mert, ha az állat egy pillanatra is megérzi az ember elbizonytalanodását, vége!
Ha az a csoda bekövetkezne, hogy választhatnék még az életben, ismét az állatokat választanám!
Szeretettel Húgom 77. Születésnapjára, 2018. július 14 re, Violától
|
|
|
- május 22 2018 16:02:53
Drága Viola!
Tisztelettel borulok le nagyságotok előtt.
Csodás, kalandos, veszélyes élet, és megöregedni ilyen emlékekkel, ez sem semmi.
Szeretettel ölellek
Sarolta |
- május 22 2018 16:09:49
Drága, kedves Sarolta!
Nagyon köszönöm kedvességed, amiben sok túlzás van. Tisztelettel én borulok le Előtted, nagy tudásodért és becsületes emberségedért és a Barátságodért.
Szeretettel gondolok Rád, a legjobbakat kívánva: Viola |
- május 22 2018 16:34:04
Drága Viola!
Ez fantasztikus! Ez igen! Egyszerűen nem találok szavakat! És ahogy leírtad, könnyek szöktek a szemembe! Csodálatos életút a maga szépségeivel és veszélyeivel. |
- május 22 2018 17:18:21
Drága Viola!
Csodálatra méltó eme alkotásod. Nagy élmény volt olvasni.
Csodaszép emlékeid vannak,
Meghatódva olvastam a találkozásod az állataiddal.
Szívből szeretettel gratulálok!
Margit |
- május 22 2018 22:09:00
Szeretettel olvastam, nagyon szép történet, megható írás |
- május 23 2018 02:39:26
Kedves Zsuzsa, Margit és Tibor!
Köszönöm kedves szavaitokat, örülök, hogy olvastatok. Igaz történet, életünk kis szeletkéje.
Szeretettel: Viola |
- május 23 2018 09:39:24
Viola kedves! A szinte, tudományos ismeretterjesztő műved, egyszerűen nagyszerű, fölséges élmény volt olvasni!
Jó, ha mondom = 5*
A Neked természetes dolgok, nekünk érdekességek. Micsoda életutak, micsoda foglalkozások és micsoda megelégedés a lelketekben...
Igen, az oroszlánok még mindig szeretettek! Ilyet embertől nem lehet várni... Föl is vettem a libabőrömet és egy kicsit homályosult a látásom a meghatottságtól.
Egyenesen Isteni élmény volt soraidat olvas, legott még egyszer megettem...
Mindkettőket az Isten éltessen!
Köszönöm az olvasási élményt, nagyon lélekbehatoló volt és léleksimogató!
Őszinte, alázatos tisztelettel, elismeréssel és barátsággal, kalapemeléssel és főhajtással, poétaöleléssel és szeretettel: vivát, vivát, vivát!
KíberFeri |
- május 23 2018 15:51:25
NAGYON KÖSZÖNÖM KEDVES FERI, ÖRÜLÖK, HOGY TETSZETT!
Szeretettel gondolok Rád: Viola |
- május 25 2018 01:24:48
Viola, fantasztikusak voltatok, és az állatok is mind csodálatosak!
Szeretettel olvastalak. Dávid
|
- május 25 2018 01:30:48
Kedves VIola !
Nem soknak jutott a lehetőség és a sok siker amit Te elértél.
Sokoldalu tehetségeddel elértél mindent amit csak lehetett
Szeretettel gratulálok
TIbor |
- május 25 2018 03:17:20
KEDVES DÁVID ÉS TIBOR!
Nagyon köszönöm kedves szavaitokat, örülök, hogy olvastatok.
Szeretettel gondolok Rátok: Viola |
- május 28 2018 23:51:19
Viola !
Káprázatos visszaemlékezés, ez, 100 embernek összesen sem adatik meg a sorstól. Ilyen színes, és eseménydús életet, kevés ember mondhat magáénak.
Káprázatos !!
Szeretettel.
gyuri |
- május 29 2018 05:16:47
KÖSZÖNÖM SZÉPEN KEDVES GYURI!
ÖRÜLÖK, HOGY IDE TALÁLTÁL.
Szeretettel: Viola |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|