|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Ritkuló töviseken
Hull a porba a fa kérge,
Ócska köntöse a világnak,
Szakadt lyukakon lesnek a megbántottak.
Torkaszakadtából üvölt a gyermek,
Anyja mostohán feledte,
Ilyen a lelkem is,
Gyászosan fekete.
Hiszed vagy sem,
Mit bitorlok, nem az enyém egészen,
Ártó illúzió vándorol a tájon,
Már csak a máz ép a bábon.
De nem érhetsz utol,
Vádjaid hamuvá égnek újból,
Részegen intek a múltnak,
A lidércek visszavonulót fújnak.
Lomha léptekkel folyik tovább a lét,
Mit kérsz, ha adsz érte, megadatik még,
Bár nem az mit elterveztél rég,
De honnét tudhatod, nem is lehet ez majd olyan rossz épp.
|
|
|
- július 12 2018 12:20:16
Szomorú, szép, versed köszönöm, hogy olvashattam: Zsuzsa |
- július 13 2018 14:24:40
Kedves Ayame!
Megható, szomorú, de nagyon szép versed szeretettel olvastam.
Elismeréssel gratulálok!
Margit  |
- július 13 2018 17:51:50
Ayame kedves, érdekes a gondolatsorod, de jó és tetszik is, meg át is jött.
nekem is megható és szomorkás...
Poétaöleléssel és szeretettel: gratulálok!
KíberFeri   |
- július 17 2018 14:19:44
Kedves Melinda, köszönöm, hogy itt jártál és gondolataidat hátra hagytad! 
Kedves Zsuzsa, én köszönöm, hogy olvastál!
Gratulációdat hálásan fogadom, drága Margit!
Szavaidat hálásan köszönöm, kedves Feri!
[i][b]Ayame[/b][/i] |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 06. hétfő,
Csaba napja van.
Holnap Appolónia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
