|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Amikor az emlékek
fogságából kiszabadulok ,
csak úgy... vagyok...
kék tekintet olvad szét
a szívem rálehel a Holdra ,
köntösbe öltöznek a csillagok
és nevetnek rajtam vadul...
A fejem üres...
gyertyafény csípi szemem ,
talán a könnyeim fénye
bevilágítja a lelkem ?
...nem...nem tudom !
- mégsem kellene magam megadnom -
Titokzatos fények virulnak
ahogy hozzád suttogok ,
mostmár elmondom mindazt
amirõl azt hittem elég
ha csak én tudok...
Falak rezzenõ mosolya
újrafestett kezdetek szívemben ,
dobozba-zárt -szeretetem
elrejtem...
jó mélyre... a földben !
Hosszú útra indulok ,
lapos árnyként
a csend szegõdik mellém ,
nem vagy...
s ez nem változik !
s mi maradt ?
az emlék...s a lábnyomok...
mily ' érdekes ,
nem mögöttem ,
szembejönnek velem !
|
|
|
- április 01 2008 09:24:33
Szosz!
Szorongást érzek a sorok között, a szembejövõ lábnyomok is talán erre utalnak.
Azt már nem is írom, mennyire tetszett!
De írom: Tetszett!   |
- április 01 2008 09:50:24
Szervusz szoszircsi!
"talán a könnyeim fénye bevilágítja a lelkem ? " - ez nagyon szép és egyben mindent magába foglal.
"az emlék...s a lábnyomok... mily ' érdekes , nem mögöttem , szembejönnek velem ! " - érdekes vég, mint ha a kezdet lett volna, nem?
Grt. Sancho |
- április 01 2008 09:57:44
Érdekes! Ha emlékezem, velemis szembe szaladnak a képek
Nagyon. tetszettek a rezdüléseid
"....és igen van úgy,
hogy nem elég
ha csak magunk tudjuk,
van úgy, hogy mondani kell,
van úgy hogy szétszakít a múlt,
és már rég nincs aki felel."
szeretettel: marica mama |
- április 01 2008 10:07:15
Csodás volt, Ircsike!
"talán a könnyeim fénye bevilágítja a lelkem" - ez nagyon él, és az is, hogy "dobozba-zárt -szeretetem elrejtem..." - gyönyörûen átjön minden, és az is mennyire igaz, hogy az emlékek szembejönnek velünk... Nagyszerû, gratulálok! |
- április 01 2008 11:08:36
Mikor adsz már ki egy kötetet??
Ez is annyira gyönyörû! A te verseidet mindig muszály elolvasnom!! |
- április 01 2008 11:52:13
Így van, kedves Szoszircsi!
Az emlékek szembejönnek velünk!
Ez a versed is szomorúságával is csodás!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- április 01 2008 13:37:29
Az emlékek jönnek, vagy mi megyünk utánuk, s mi is lassan emlékké válunk.
Üdv.J. |
- április 01 2008 14:15:49
Ahogy gondolataid cikáznak,majd megnyugodva egymásba olvadnak...csodálatos érzés elmerülni bennük... |
- április 01 2008 14:28:55
Nagyon szép...a megszokott stílusodban...
Maryam |
- április 01 2008 18:38:49
[b]Mindenkinek nagyon köszönöm ...
...a lábnyomokról pedig csak annyit, hogy az a jó ,ha szembejönnek veled...az emlékek-lábnyomai...ha nem hagyjuk a hátunk mögött...nem hagyjuk elveszni...
szeretetem ![/b]
szí. |
- április 01 2008 21:40:14
Drága rokon!
Nekem a következõ sorok tetszettek a legjobban :
"Titokzatoos fények virulnak/ahogy hozzád suttogok/mostmár elmondhatom mindazt/amirõl azt hittem elég/ ha csak én tudok..."
Nekem ez elmond mindent! Milyen jó lenne, ha akkor, amikor még módunk van, akkor amikor lehetõségek tárháza áll rendelkezésünkre, akkor amikor felvesszük a telefon és egy elnyújtott halló után még ezer és ezer szót mondhatnánk...mondanánk, de ....hallgatunk. Válaszolunk a kérdésekre, ott vagyunk ha kell, segítünk ha kérik, nem felejtjük a név-és szülinapokat, megmetszettjük az almafánkat Vele, vagy épp buktát süttetünk...de szavak maradnak a torkunkban, amiket nem mondunk el, amit nem mondunk ki....és aztán fáj!
De hidd el, kedves-édes Rokon... tudják! Tudnak minden szót mit ki nem mondtál, tudják a tekintetedbõl, a mosolyodból, a karod ölelésébõl, a kedvenc töltöttkáposzta ízébõl, amit Te készítettél Neki...
Felemelõ a versed!
Ölel: Madika |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
