|
 Vendég: 39
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Gondoljátok, hogy egy büdös
italszagú, s nagyon dühös
szájból halljátok e szavakat.
És kifakad:
Felnõtt leszek!
Gondoljátok, hogy egy vérben
hánykolódó szûz nevében
kiált a szám, és leng a karom!
Nem akarom!
Nem akarom!
1976 |
|
|
- április 01 2008 09:42:31
Háát...!
Gondolhatok másra...
Sancho |
- április 01 2008 10:01:31
HÚúúha!!!
Ez aztán nagyon ott van!
Eszméletlen ahogy kirobban a versed! Szinte ordítanak a fel háborodástol a néma sorok.
Remek..... nagyon remek......!
Szeretettel :marica |
- április 01 2008 10:34:41
Húha, nem kicsit hatásos... ugyanakkor olyan elkeserítõ... de a vers jó! |
- április 01 2008 11:06:52
 Hát szerintem is nagyon hatásos! És tényleg, mit tehet ilyenkor az ember? |
- április 01 2008 11:37:30
Igen, kedves Sziszifusz, most, hogy elolvastam, nem csak gondolom, el is hiszem!
Üdv. Torma Zsuzsanna
 |
- április 01 2008 13:31:06
18 évesen úgy könnyû.
És azóta is így gondolod.
Üdv.J. |
- április 01 2008 14:23:45
Elég hatásos, az utolsó két sor nyomatékosít.
Maryam |
- április 01 2008 15:40:44
Nem igazán értem a vers lényegét... Én egy hónap múlva leszek 18 de már nagyon várom.... |
- április 01 2008 16:01:47
Kedves Joli! 18 évesen úgy gondoltam, a felnõttek világa számító, gonosz, õszintétlen. Ma már látom, ebben(sem) nem voltam igazságos a felnõttekkel. A probléma sokkal bonyolultabb.
Mindazonáltal sokszor a mai napig gyermekinek érzem viselkedésemet, pedig 3 gyerkõct neveltem fel, igaz teljes családban.
Kedves Alberich! Az élet szép, várd is, találj sok örömet benne.
Egy vers, pillanatnyi elmeállapot, és itt egy határvonal korokon átívelõ kérdése a téma. |
- április 01 2008 18:30:10
[b]Drága Sziszu...hááát , jómagam nem értek egyet egy sorával sem...nekem életem legszebb korszaka...és valójában még nem számított a korom...idõtõl függetlenül kerestem magam...a világom...a kapaszkodóim...és sem italszagú, sem dühös, sem büdös emberekkel nem hozott össze jósorsom...de lehet, hogy csak egyszerûen szerencsém volt....persze a szerencséhez állítólag magunk is kellünk...
mindettõl függetlenül...én azt hiszem Neked semmi, de semmi nem hiányzott az életben...egyedül egy szeretõ kéz csak...ami a felemelt karodat magához szorította volna...és bátorítóan kézenfogott volna......legtöbbször ennyi is elég...
szeretettel[/b]
szí. |
- április 01 2008 19:20:40
Szia! Megtaláltalak, elolvastam a verset, elgondolkoztató!!! Nem ismerlek így nem sok véleményt tudok rola mondani.
Üdv.: Évi:) |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 02. csütörtök,
Ottó napja van.
Holnap Kornél, Soma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
