Ültünk a víz mellett,
lent a parton
Elmerengve,
a csendben
Lent ropogott a kis tűz,
kedvesen
Szívünket is
felmelegítve
A nyár utolsó napja
volt ez, éppen
Még tegnapelőtt volt,
este
Elmerültünk,drága
emlékeinkben
Fájt a szép színes
emlék
Szólni sem tudtunk,
némává váltunk
Elvarázsoltak voltunk
Néma csillagok,
velünk ragyogtak
Felnéztünk a
csodás égre
Úgy érzem,örökre
elmerülve benne
Deak Eva - október 20 2018 13:25:06
Csaba! Szép versed szeretettel olvastam.
"
Fájt a szép színes
emlék
Szólni sem tudtunk,
némává váltunk"
Különösen ez emlkeztet 13 évre visszamenőleg engem is! Fájó!
Éva
Kek Napkorong - október 20 2018 15:25:08
Ritka pillanat, amikor az ember jól érzi magát a vízparton, a csillagos égbolt alatt - ropog a tűz - és "elvarázsoltak voltunk " ---- nagyon szép vers, a hangulatát is jól átadtad. Köszönöm szépen - nekem nagyon tetszett --- üdvözlettel --- Anna -- .