Szerelem volt.... a kék szemét még most is látom -,
tekintetének tiszta súlyosságát... komolyságát,
szemének rebbenését magas rangúan elemeztem,
mint a sakkjátszma bábuit.
Lám, teljes összevisszaságban vagy... akinek a törvény idegen,
a szám a te szótagjaidat már nem köti le,
nem simogatod a vállam,
és nem veszed a tenyeredbe az ötletekkel telt homlokomat.
Sokat nem késhetek,
a szégyentől meggörnyedve mélyet lélegzek,
és új akkordokat hallok (játszanék rajtad), hogy feljebb kerüljek.
A zene- Hulló levelek...-, egy tangóharmonikából hallom a dallamot.
