|
Vendég: 33
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|

Valaki elment, oda a remény,
és rám ijeszt az újabb gyertyafény,
a nagy társalgó nem őriz csodát,
a jel, akár egy sziklaszirt, kemény,
és kiüríti az üres szobát.
Itt olyan egyszerű az egyszeregy,
a keskeny út a túlvilágra megy,
bár vannak színbe mártott programok,
a múlt, jelen, jövő itt már csak egy,
s a csönd kerekes széken andalog.
Valaki elment. Világít a jel,
az öregek otthona nem felel,
egy vázában az utolsó csokor,
talán, hogy szirma lélegezze el,
a lélek él, csak teste haldokol.
Itt zárt falakba rejtőzik a könny,
és fojtva látja, ahogy odafönn
a lelkek lezárt szeme messze néz,
a lehuzatolt ágy még elköszön,
s még érzi, hogy a vég milyen nehéz.
|
|
|
- október 26 2018 15:24:46
Nagyon szép, szomorú a versed. Érzékletesen festi le az , elmúlást kifejező képekkel. Gratulálok hozzá!
Üdv: Szandi |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 21. kedd, Orsolya napja van. Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|