Debreczeni Zsolt: Ragyog ránk, minden fényed...
Ragyon ránk, minden fényed; egyetlen Uram,
szívem rejtekében, megtaláltad utam!
Arcod tündöklése, olyan csodálatos,
melyet én felfogni, sohasem tudhatok!
Látod az életem, minden kínok közt,
megynyitod a szemem, de gondok erdeje jött!
Ekkor te szívednek, legnagyobb kincsével,
azt mondtad, felkarolsz; Lelked erejével!
Meglátom arcodat, szívem most is erős,
benned a bizalmam, kőszikla, mely ERŐS!
Váram a testem, és váram a lelkem is,
kívűl-belül te vagyok, a jó, ki benned hisz!
Istenem, ragyogjad, fényed a világra,
szereteted áradjon, egy parányi jóságra!
Szíved legmélyéről, törjön fel a béke,
amit te az embereknek, helyeztél szívébe!
Béke és ragyogás, és átragyog a Nap,
milliónyi pillangó közt, ontja a sugarat!
Rámragyog, rádragyog, és minden élő szívre,
melyek ma elhozzák, a szívünkbe, hogy béke! |
|
