Ütem,
A tér repedez,
Szilánkokon,
Átevez.
Reméltem,
Hittem s gyarlón eltévedtem,
Botor világban fénytelen,
Sarokban kuporogtam védtelen.
Fáradhatatlan cipőtalpak,
Sóhajt a kín, utolér a panasz,
Mondd barát, nekem már csak ez jár,
Nem igaz?
Sikoly,
Mámor,
Utazik,
A téboly?
Hitted volna,
Sárkány pikkelyen szökkenő bolha,
Kit játéknak szántam, legyőz, noha,
Én adtam a királynőt a markába.
Botor álomvilágba mar a kobra,
A macska holtam omol össze, maga se tudja,
A méreg végez e vele,
Vagy a karma.
Csend,
Szív reped,
Kit keblemre emeltem,
Most gyarlón élve eltemet. |
|
