A Templom kapujában megérkezve,
A szívem készen állt a nagyéletre.
Összeadtak veled édesem örökre,
Nem bonthatja ezt fel senkise.
Csillogott a szemed, szívem erõsen dobogott,
Egymás kezébe adtuk kezünk, ami nagy örömet okozott.
Kimondtuk a pap elõtt a legszebb szót: AKAROM!
Forró csókkal pecsételtük meg ezt a napot.
Férjem lettél én meg a Te feleséged,
Azt kívánom, amíg élek, a földön véled,
MINDÍG SZERESS!
VIGYÁZZ RÁM!
KÉRLEK!
Go-ti-ho - április 03 2008 01:27:41
Bízom benne, hogy ez a versed - ahogy telnek az évek - egyre kedvesebb emléked lesz! Aztán csinálsz majd a gépeden egy könyvtárat, amibe az évfordulók alkalmával írt verseket gyûjtöd, és, ha le akarod menteni, ne férjenek el egy CD-n!
sziszifusz - április 03 2008 11:55:33
Légy nagyon boldog Kormi! Õrizzétek a tüzet.
