|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Radmila Marković
Utolsó előtti lépés
Suba alá bújok, mint a pásztor éjjel, lelkem visszapillantó
tükre világít a sötétben, megkérdezem önmagam: miért vagyok
ifjúságomra oly szörnyen mérges, mint a durcás kisgyermek,
akinek anyja mások gyermekére nevetett.
Vágyok felidézni éveket, években az életet,
szeretném a világba kiáltani, amit nem lehet,
reszketek, mint a nyárfalevél, könnyem hullatom,
mint a szomorúfűz, fájdalmat önmagamnak okozok.
Igyekszem szívembe zárni a bánatom, mégis maradok,
kutatok, fel sem foghatom, honnan kezdjek böngészni, a
csecsemőkortól a mai napig homályos fátylat lebbenteni,
az elmúlt évekbe kövesedett létemmel a tetteim megérteni.
Most velem fekszik, velem kel fel a közelgő hópehely,
előtte színpompába öltözteti a földet, van
sárga, barna, rőt, vörös, lila, piros színű lomb,
amelyről minden szín rám mosolyog, búcsút int felém.
Súgta a díszruhába öltözött fa: "Ha még itt leszel
tavasszal, kedvesem, a bimbóimat csak neked nevelem." |
|
|
- január 05 2019 11:53:26
Elgondolkodtató és szép verset írtál! Szeretettel gratulálok!  Zsuzsa |
- január 05 2019 17:11:28
Nagyon szépen köszönöm, kedves Zsuzsa. |
- január 06 2019 16:33:38
Radmila kedves, egyszerűen nagyszerű a gondolatsorod!
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
KíberFeri  |
- január 06 2019 20:53:56
Drága Milám!
Szép, szomorú életversed szeretettel olvastam!
Szívből elismeréssel gratulálok!
Ölellek: Margit |
- január 08 2019 10:22:48
Drága Mila! Kicsit ugy érzem számvetés, emlékezés és fájdalom járja át szépen megírt versed. Tavasszal együtt itt Milám! Jön a jó idő és éledünk mint a természet. Üdvözöllek. Éva |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 23. kedd,
Tekla napja van.
Holnap Gellért napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
