|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
A megfagyott kis madárka
Szürkéssárga kis madárka
a fehér havon fekszik,
a szemecskéi lezárva
lábai égnek állva.
Falu gyermekei kutyával
vígan oda rohannak,
's a madár előtt mind a hárman
hang nélkül megtoppannak.
Kislány a hóról felvette;
feje lógott szegénynek,
's fájó szívvel rebegték: „Egy
áldozata a télnek!”
Rég nem talált egy szemcsét sem;
a hó mindent eltakart,
nálunk nem halt volna éhen,
szórtunk volna magokat.
És otthon kinn a kis kertben,
egy picinyke sírt ástak,
a legcsendesebb helyen
a meghalt kis madárnak.
Hóban egy dombocska látszik
kis ágacska felette,
azon két madárka játszik,
nem tudva, lenn ki pihen.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
Das erfrorene Vögelchen
Lag ein graugelb Vögelein
über dem weißen Schnee,
festgeschlossen die Augen klein,
Beinchen in die Höh.
Sprangen lustig vom Dorf herbei
Kinder mit ihrem Hund,
standen auf einmal still die drei
vor dem Vogel am Grund.
Hob das Mädchen ihn auf vom Schnee;
traurig das Köpfchen hing.
Tat den beiden das Herzchen weh;
sprachen: "Das arme Ding!
Fand schon lange kein Körnchen mehr;
alles so dick verschneit!
Wenn's zu uns doch gekommen wär,
hätten wir gerne gestreut!"
Trugen sie's langsam zum Garten fort,
machten ihm da sein Grab
an den allerstillsten Ort,
den es nur irgend gab.
Aus dem Schnee ragt ein Hüglein frei,
drüber ein Zweiglein gut.
Piepen zwei kleine Vöglein dabei,
wissen nicht, wer da ruht.
Írta: Viktor Blüthgen
|
|
|
- január 11 2019 14:22:57
Toni kérlek! Remek vers és leírás!
Vivát!
KíberFeri  |
- január 12 2019 08:42:41
Köszönöm Feri az olvasást és a hozzászólást is...üdv Tóni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 07. szerda,
Attila, Ramóna napja van.
Holnap Gyöngyvér, Keve napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
