|
 Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Odakint álmodozik a föld-
míg szívünk melegség járja át.
Ott kívül dermedt, deres a táj,
rút sebet gyógyít a kovaföld.
Merengek én is, bizakodom,
aztán egyszer majd felébredek…
Használjátok a mát, éljetek,
vessétek le erős vértetek!
Nézzétek azt az agg, ősz tölgyet,
sebekkel fedett, meggyűrt kérgét-
belevésve számtalan lépés-
nem törte meg a lét e bölcset!
Tiaráján ott, a nap ragyog,
hallod varázslatos meséjét?
Látjátok? Megcsókolom fényét.
Ó, az arany szíve, hogy sajog!
Hűen áll, mosolygós orcát ölt,
ha itt az idő, s porba hullunk,
csak egy újabb ránc őrzi múltunk,
odakint még álmodik a föld.
|
|
|
- január 19 2019 17:14:11
Kedves Zsuzsa !
Tetszett a versed,szeretettel olvastalak
Tibor |
- január 19 2019 18:42:35
Kedves Zsuzsa!
Még pihen a föld, de tél mulltávval jő majd a kikelet s megváltozik minden...
Szép természetversed szeretettel olvastam.
Margit |
- január 20 2019 07:57:41
EliSu kedves, szép gondolatsorodat élmény volt olvasnom.
Szeretettel; gratulálok!
KíberFeri  |
- január 20 2019 14:13:23
Kedves Tibor! Hálásan köszönöm kedves szavaid 
Kedves Feri! Örülök, hogy olvastad a versem és jól esett a gratuláció
Kedves Margit! Hálásan köszönöm az értő olvasást. Szeretettel: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
