Csendben lenni, gondolkodni,
Hallgatni, ahogy szuszognak mások,
Érezni, hogy mást elragadnak az álmok,
De te csak figyelj,
Hallgassd a csendet!
Sötét vesz körül, becsukod szemed,
Melletted valaki horkol az ágyon,
Úgy érzed, lassan aludni vágyol,
De te csak figyelj,
Hallgassd a csendet!
Ne gondolj arra, milyen jó aludni,
Inkább bármire, ami eszedbe jut,
Valamire, ami megnyugtatni tud,
És te csak figyelj,
Hallgassd a csendet!
S igaz, lassan telnek el a percek,
De majd felébred élénk képzeleted,
Pihenj, gondold át életedet,
És te csak figyelj,
Hallgassd a csendet!
A csend nem bánt, megoldást ad,
S miután átéled újra minden napod,
A csendben majd megtisztul tudatod,
És te csak figyelj,
Hallgassd a csendet!
|
|
