|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Mint a medrét tévesztett
folyó
Kanyarog a szó.
Hull, kopog a parttalan
idő,
sebzett poros ruháját fújja,
hordja a szél.
Némák a csillagok fenn a
kormos égen.
Mozdulatlan kő csikorog a
talpam alatt.
Talán fáj a kőnek, ha rálépek?
Hallgatnak a szavak.
Apró
köveken gyémántpor csillog a
sekély Duna felett.
Nézem
a színes, csillogó kavicsokat:
Milyen
szépen ragyog szürke, poros,
málló köveken a nap.
Dunakeszi 2019. március 15.
Gabre Anna
|
|
|
- március 16 2019 11:56:42
Nagyon szép költeményed szeretettel olvastam, kedves Anna!
Elismeréssel gratulálok!
Margit |
- március 16 2019 18:55:12
Gyönyörű., dallamos versed szeretettel olvastam: Zsuzsa |
- március 18 2019 12:26:30
Kedves Anna !
Szeretettel olvastam szép versedet
Tibor |
- március 19 2019 00:12:02
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastátok és méltattátok a versem, igazán a gyerekkori emlékekből született, mikor szedtük a dunakavicsokat valamikor régen a dunai nyaraláskor --- köszönöm, kedves Melinda, Margit, Zsuzsa, Tibor a szép méltatásokat - üdvözlettel -- szeretettel ---- Anna   |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 20. kedd,
Vendel napja van.
Holnap Orsolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
