Holnap már elfogynak könnyeim,
beforrnak a múlt vágta sebeim,
nem fáj tán
holnap már.
Elhalkul a dübörg? dobbanás,
szívemben a tegnapi csobbanás,
k? nincs tán
holnap már.
Könnyebb lesz a lelkem akkor
a múltban már nem barangol,
siratni kár
holnap már.
Már ma van, jelen id?, édes,
szemem örömkönnyt?l fényes,
szerelem vár
holnap rám.