|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Mint egy elavult... elfeledett régi mondában,
völgyünkben egy szent mutatkozott.
Közelében dalolt a láthatár,
és az a hír járta..., hogy egyszer-egyszer az éjben
kőcellájának sötétjében,
halántékán valami fényesség, lobogó lánggal ragyogott.
A szent nem sejtette mi történt,
nem látta magán a lüktető fénykoszorút,
ami a fejét megvilágította,
fokozódó vergődésben álmodott.
Ébren csodálkozott, mert érezte,
hogy az éjjeli lepkék figyelik, és a hajában kutatnak,
hogy mi lehet az ott..., de amint hozzáértek,
mint a gyertyák, sercegtek és sorba leestek
hamuként a szent lábai elé, a földre,
így mutatta ki örök hatalmát a remete.
|
|
|
- március 25 2019 17:28:08
Elgondolkodtató, remek versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok: Zsuzsa |
- március 27 2019 21:47:51
Kedves Lytop - a szent emberek körül Glória ragyog. Megvetik a világi hívságokat, nem hajszolják a mulandó dicsőséget, hanem imádkoznak a cellájukban. A versed az imádkozó szenteknek állít szép katedrálist --- tetszett a versed --- üdvözlettel --- Anna  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 21. szerda,
Konstantin napja van.
Holnap Júlia, Rita napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
