|
Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Pillantások, mosolyok emléke,
Hatalmas tõrdöfés a szívembe.
Szavak, elfeledett mondatok,
Én most már csak hallgatok...
A megtalált csoda, édes ölelés,
De már nem vár csak a feledés.
Mézízû csókok, egy más érzés,
Mely többet ért talán mindennél.
Hangod zenéje bennem lüktet...
Megint úrrá lett rajtam a félelem.
Drága, benned új otthonra leltem,
De csak a magány maradt nekem,
S egy tegnapi üresen fájó üzenet:
Ne keress, én majd jelentkezem...
Mégis érzem, többé már nem látlak.
De bármi volt is, csak az fáj majd,
Hogy nem tudtam elmondani,
Hogy képes voltál megmenteni
A múlt kegyetlen-édes rabláncától.
Elhittem, van szív, mely értem dobog,
Van egy kar, mely talán örökké ölel,
Egy szempár, mely már mindig figyel.
Szeretlek! Hiába tagadom, mit sem ér.
Nem kereslek. Fáj, hogy nem küzdöttél. |
|
|
- április 04 2008 15:27:19
Hiszen nem is kell tagadni, csak megérteni és lassan-lassan feledni.Mert, aki elment ne sírd vissza már, jön még s új szerelmet hoz neked a nyár. Szép volt a versed. |
- április 04 2008 17:33:40
"...Túl kell élni ezt is, mint minden mást,
Küzdeni a jóért, kitartani örökké
Itt Egyedül kell célba érni..."
Tetszett a versed, de nagyon remélem, már nem fáj ennyire!
Szeretettel:Crystal |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|