|
 Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Miért vagy ennyire szomorú kedves fűz?
Talán magányos vagy? Nézz ide reám, - én is!
Nem temetem magamba az érzésemet,
elmondom hát most már neked, hisz olyan régi!
Amikor először megláttalak ősz volt,
táncoltak a levelek. Még oly kicsik voltunk!
Ahogy nőttünk- növekedtünk, beszélgettünk,
olyan derűs voltam, hogy együtt álmodoztunk!
Igaz te nem arról, másra vágytál, mint én,
én mást óhajtottam. Csak kis apróságokat:
Békét, nyugalmat csendet, s téged, oly boldog
voltam, mikor fújt a szél, s karjaim átfontad!
Most vajon miért mosolyodtál el drága?
Tán te is azt érezted, amit én? - most látom
tekintetedben a vágyat, lágy dallamot,-
buja csókjaid záporát epedve várom.
|
|
|
- április 13 2019 12:40:22
A fuz a kedvenc fam,ezt hianyolom nagyon innen.Amig Denverben laktunk az en udvaromon mindig volt egy fuzfa.Mar csak ezert is a versed kituno,szerettem minden sorat.A fuzfa nekem a "haza",szeretettel olel Janos |
- április 14 2019 06:57:10
EliSu kedves, ügyes munka, amit a fűzről írtál, köszönöm, hogy olvashattam!
Szeretettel, elismeréssel: gratulálok!
KíberFeri    |
- július 15 2019 13:36:37
Kedves Melinda, János és Feri! Köszönöm szépen kedves szavaitokat |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
