|
 Vendég: 106
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mikor először láttalak, még zavarban voltam,
S lányos zavarombam egy sziát sem szóltam,
Csak néztem ahogy néztél és rám köszöntél,
Most nézném, ahogy nézel, de már elköszöntél,
Hosszú útra mentél, túlontúl messze jársz,
De a szívembe költöztél, akármerre szállsz,
S onnan biz én már el soha nem engedlek,
Kicsiny világom mélyén féltve dédelgetlek,
Majd ha itt az idő, és nem talállak helyeden,
Ha lelkem tüzét már te sem tartod melegen,
Hogyha csak eddig is, én örülök, hogy jöttél,
És a puszta léteddel magadhoz kötöttél,
Több vagy, mint egy rakoncátlan kis talány,
Én vagyok a fiú, és csak te lehetsz az a lány,
Ki mellett többet éltem egyetlen perc alatt,
Mint mi a halálig nekem nélküled maradt,
Darabkáim hibája, hogy nem tarthatók egyben,
A szív tragédiája, hogyha nincs akiért verjen,
Te mindkettőnk voltál, mikor mindent elvettél,
És maradásod híján, helyettem is döntöttél,
Hosszú útra mentél, tőlem már messze szállsz,
De magányom börtönébe emlékként visszajársz,
Te vagy a vihar bennem, és a tőle óvó menedék,
Nélküled tán boldogabb, de élettelen lennék.
|
|
|
- április 13 2019 15:20:22
Nagyon szep megragado sorok,a napom lett,hogy olvastam,gratulalok Janos |
- április 13 2019 15:21:00
A napom JOBB lett a helyes |
- április 13 2019 15:21:26
A napom JOBB lett a helyes |
- április 13 2019 19:33:36
Gyönyörű versedhez szeretettel, szívvel gratulálok: Zsuzsa |
- április 14 2019 10:12:05
Részemről az öröm, köszönöm, hogy olvatátok!
  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
