|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Fáj a hiányod,
Magányomban utánad kiáltok,
Szavaimra ilyenkor jobban vigyázok,
Félek, hogy olyat írnék amit magam is megbánok.
Fáj még néha, hogy nem vagy itt,
Beszéljük meg, hogy mi az ami ide vitt.
Megöl a magány,
De Veled is csak társas talán,
Mikor alakult ki ez a
Társas magány? |
|
|
- június 01 2019 15:26:22
Fájdalommal teli, szép vers. Szeretettel olvastam. Madárcsicsergős, napsütéses szép napot kívánok! Zsuzsa |
- június 02 2019 00:47:50
A hiány, a magány mindig fáj!
Szomorúságában is szép versed szeretettel olvastam!
Szívből gratulálok!
Margit |
- június 02 2019 08:30:36
Dominika kedves, igen a hiány ilyesmi, ahogy leírtad. A legtöbb esetben lehetetlen kinyomozni, hogy miért alakult ki...
Jó az eszmefuttatásod, kiválóan sikerült érzékeltetni, amit Te gondolsz!
Tisztelettel, poétaöleléssel és barátsággal; gratulálok!
KíberFeri  |
- június 05 2019 22:39:35
Nagyon szépen köszönöm a dicsérő szavakat!
Tisztelettel, Dominika  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
