Napkorong

Szerelemvallás

Faluvégén furulyaszó,
lfju legény fújja ha szól;
Busán fújja, álldogálva.
Hol este, hol éjféltájba'.

Faluvégen kis ház alatt,
A nótára kis lány hallgat
S ki-kiles a kapufelen,
Ha a legény odább megyén.

Holnap este, holnapután,
Jár a legény egymásután;
A kis leány ma is kinn ül,
ma meg a kapun kivül.

Jön a legény sompolyogva,
Vár a lányka sápadozva;
Egymástól fél mind a kettő,
Egymásért ég mind a kettő.

Oda megy a legény végre —
Fölkel a lány fel nem nézve .
Mind a kettő írulpirul,
Egy szó se jön ajkaikrul.

A leányka főlehajtva
Kis kötőjét babrálgatja:
A legény meg furulyája
Végével a földet vájja . . .

Állnak némán, hosszan, mélyen
A sziv első szerelmében;
Se szó, se hang, se mozdulat —
Titkon beszél két indulat.

Tóth Endre 1824 – 1885

Liebesbekenntnis

Am Dorfausgang ist Flötenspiel,
junger Bursche spielte sehr viel;
traurig bläst er, vor dem Hochwacht.
Manchmal abends, manchmal im Nacht...

Am Dorfausgang im kleinen Haus
ein kleines Mädchen blickt hinaus,
neugierig guckt sie durch das Tor
nach dem Jungen am Korridor.

Morgenabend, übermorgen,
kommt der Junge unverbogen;
Das kleine Mädchen wartet vorne
doch jetzt draußen, vor dem Tore.

Kommt der Bursche heranschleichend,
das Mädchen schaut herzerweichend;
Gegenseitig haben sie Angst
doch die Liebe langsam entflammt.

Kommt der Junge immer näher,
das Mädchen wollte auch jeher.
Beide sind voll, am Erröten,
ein Wort wäre, jetzt vonnöten.

Das Mädchen hat der Kopf gesenkt
Finger unter Schürze versteckt:
Und der Bursche mit der Flöte
in Boden stach in Schamröte.

Nun standen beide wortlos, da
die erste Liebe war schon da;
kein Ton, kein Wort, keine Regung –
der Geheimcode der Aufregung.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni