|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A magány képlete
Szívemet szorító bús, üres világ,
Végtelen puszta, kies képzelet,
Ős buja birtokán haldokló vad virág,
Elmúló vegyének ösztön a képlete;
Bujdosó álomként suhanó jövevény,
Boldogság forrása nem buzog földemen,
Egekig emelő szent álomszövedék,
Forgószél robog át szerető völgyemen;
Akár, ha nem volna, lelkemet tölti az űr,
Mélyében szerteszét belengi káosz és zűr,
Néptelen sztyeppéin legel a szánalom;
Magányos világom, ha lehetne bő hava,
Tetteknek virágát nevelné nyarant,
S nem járna kék egén hollóként fájdalom. |
|
|
- június 13 2019 08:10:19
Gyönyörű vers. Szívvel, szeretettel gratulálok. Madárcsicsergős, szép napot kívánok: Zsuzsa |
- június 14 2019 14:07:18
Szép gondolatok szonettje.
(vegyének, gondolom vegyésznek íródott volna, és nyarant-nyaranta)
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
