Napkorong

A vén ligetben

A vén ligetben jártunk mi ketten.
Aludt a tölgy, a hárs, a nyár.
Hozzám simult félőn, ijedten,
S éreztem: nem a régi már.
Sebten suhantunk, halk volt a hangunk,
S csendes volt a szivünk nagyon,
S jaj, mégis csókba forrt az ajkunk
Azon a sápadt alkonyon.

Kezéből a füre, könnyesen, gyürve,
Lehullott egy csöpp csipke-rom,
Fehéren és halkan repült le,
Akár egy elhervadt szirom.
S szeme rám nézett kérdőn, búsan:
(Nincs busabb szem, mint aki kérd)
Ily szomoruan, ily koldusan
Mért hivtuk egymást ide, mért?

S mondta, hogy késő már az éj… s ő
Megy… mennie kell… s elfutott.
Hallottam haló zaját a lépcsőn
S nem tudom, meddig álltam ott.
Azután jártam le s fel a parkban,
Mint aki valakire vár,
Gázolt a sarkam síró avarban,
S aludt a tölgy, a hárs, a nyár…

Írta: Tóth Árpád 1886 – 1928

In den alten Haine

In dem alten Haine waren wir zwei.
Schlief schon der Baum ‘d die Sommer auch.
Sie schmiegte zu mir verängstigt, bleich,
ich fühlte: Sie ist kalt und irgendwie Rauch...
Hastig huschten wir, leise war die Stimme
und unseren Herzen waren sehr ruhig,
doch haben wir uns geküsst, wie immer
aber der Abend war ziemlich brummig.

Aus Ihrer Hand fiel auf den Rasen, tränen voll,
ein winziges kleines Tüchlein raus,
schneeweiß und langsam herunterflog
wie eine verwelkte Rose sah es aus.
Ihr Auge sah mich fragend, traurig an:
(Es gibt kein trauriges Auge, von fragenden)
so deprimiert, so trüb und bettelarm
warum vollen wir hier alles beenden?

Es ist schon zu spät und sie hat auch gewollt,
Sie geht … Sie muss gehen … Und sie hat weggerannt,
ich hörte ihre Schritte auf der Treppe grollt
ich weiß es nicht, ich stand nur wie ausgebrannt.
Dann bin ich in Park, hin und her gelaufen,
wie derjenige, der wartet auf Abendhauch,
im Laub Haufen konnte ich kaum laufen,
schlief schon der Baum ‘d die Sommer auch.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hozzászólások

Szollosi David - június 13 2019 22:58:02
Kedves Tóni, egy madárcsicsergős gratulációt ez a fordításod is érdemel. De valahogy kimaradt a sorból... Tóth Árpád csodás hangulatát sikerült megteremtened, talán kicsit a ritmika átültetése nem sikerült tökéletesen...
"A vén ligetben / jártunk mi ketten..." - Ti-tá-ti-tá-ti / tá-ti-ti-tá-ti...
"Im alten Haine gingen wir beide..." - persze, ez csak béna javallat...