Kedves Ágnes, megleptél,
Amikor így, köszöntöttél
Az írásod, nagyon szép
Emlékeimből, előkerül,
Egy réges-régi fénykép
Amin, kicsi fiú voltam még
Amikor, megcsípett, egy méh
Nagyon sírtam, sikítottam,
Édesanyám ölbe kapott
Nagyon sok puszit adott
Becézgetett, simogatott
Csendesen, megnyugtatott
Végül, már, csak azért sírtam
A kis méhecskét sajnáltam
Ez, az emlék, a szeretetről szól
Nem a szemem látta meg
A szívem, érezte meg szereteted
Ezt, nagyon köszönöm, Neked
