|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Ültünk a padon....
Ültünk a padon szótlanul.....
néztük egymást
változatlanul.Szerettem
volna kitalálni a gondolataidat,
lehet te is azon
morfondíroztál ez idő alatt.
Szívnélküli szerelem az életed,
sohasem tudtam,hogy
higyjek-e neked.
könnyelmű szerelmednek hamar
kialudt a lángja,futottál más
után hamarjába.
Eljött az utolsó alkalom,
mikor én mondtam nemet neked,
arcodon láttam a kínt, ami
megalázott téged.
Nem birtad el,hogy valaki
ott hagy téged.
Magamba ülök azon a padon,
elgondolkodom a múlton.
Tudom,hogy szerettél,mert mindég
visszajöttél.Vágyódtál
utánnam,lángolt a véred amit
kioltottam néked.
Szerettem volna belelátni lelkedben
megzavarodott érzelmek
rengetegébe.
Magad sem tudtad,mit akartál
kerestél valamit amit soha
nem találtál.
Elkallódtál az emberiség rengetegében
magamat vádolom,hogy nem
tartottalak vissza időbe.
Ha lehetne,letörölném könnyeidet
átölelnélek és soha el nem
engednélek
Ágoston Tibor |
|
|
- szeptember 15 2019 10:19:46
Szép emléket állítottál egy régi szerelemnek, kedves Tibor!
Tetszett a versed, szeretettel olvastam!
Szívből elismeréssel gratulálok remekedhez!
Üdvözlettel: Margit |
- szeptember 15 2019 16:45:54
Kedves Margit !
Köszönöm,hogy olvastad
Tibor |
- szeptember 15 2019 19:12:11
Késői bánat, de akit elhagytak, annak jobban fáj - talán sokáig, lehet, hogy halálig
Mindenkivel előfordul mégis, és nem kell belehalni, de ölni sem érte
"a régit visszasírjuk, de mással is kibírjuk, ha egyszer úgy muszáj" |
- szeptember 16 2019 08:14:44
Tibor kérlek, fölséges a gondolatsorod. És bizony nagyon életszagú a műved.
Poétaöleléssel, elismeréssel, barátsággal; szívből gratulálok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. december 22. vasárnap,
Zéno napja van.
Holnap Viktória napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
