|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
A délutánra várva 7
***
Kinn az utcasarkon egy kis idős ember állt
idegesen néha, csak ide-oda sétált,
egyik kezében kopott sapkáját lóbázva
kitartott egész nap, ha egy kicsit is fázva.
***
Ott voltam ma reggel, kenyeret kellett vennem
siettem és a sarkon majdnem neki mentem,
majd bocsánatot kérve, csak tovább szaladtam
az úton hazafelé rá, vissza gondoltam.
***
Talán azért állt ott, mert éhes volt szegény
oda a pékhez vitte, az utolsó remény,
talán nem is akart mást, egy darab kenyérnél
tőlem sem kapott többet, egy üres reménynél.
***
Ebéd után sem hagyott ez a dolog nyugton
nekem sem árt néha, a hibámon tanulnom,
elmentem ismét, a oda sarki pékbolthoz
egy kis séta hozzáfér az idős koromhoz.
***
Azt az embert most az egy másik sarkon láttam
úgy ahogy ott állt, egy kicsit meg is sajnáltam,
sapkáját még mindig a kezében tartotta
és azzal poros nadrágját serényen csapkodta.
***
Az szemben levő sarkon, ott egy rendőrt láttam
és pontosan az történt, amit én elvártam,
azt, hogy a rendőr ott áll, ő is észrevette
sapkával nadrágját még jobban veregette.
***
Ugyanis egy koldusnak nem szabad itt lenni
azért akart magáról minden port leverni,
mikor „a levegő tiszta lett”, odamentem hozzá:
„Hogy tehetném a reggeli hibámat jóvá?”
***
A török kebab árushoz együtt oda mentünk
és mindketten ott egy-egy kebabot megettünk,
habár ebédeltem, vele én mégis ettem
utána két nagy korsó korsó sört rendeltem.
***
Kora délután már én újra otthon voltam
és egy friss kávénál, csak úgy szaladt a tollam,
ezt így írná egy költő, de én az nem vagyok
tehát egy nyomot róla, itt a Neten hagyok.
***
Mucsi Antal-Tóni 2012 Október 4
|
|
|
- október 10 2019 20:59:49
Remek vers. Gratulálok!  |
- október 20 2019 12:59:27
Köszönöm Zsuzsa,
az olvasást és a hozzászólást is..üdv Tóni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 25. szombat,
Kristóf, Jakab napja van.
Holnap Anna, Anikó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
