|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H.Gábor Erzsébet
A régi pad
Az őszi fák alatt egy szürke pad lapul,
az évek vasfogát csak tűri szótlanul,
a támla megfakult, a szú kikezdte már,
a deszkán megpihen egy éltes gerlepár.
A fába vésve sok sok szív, és furcsa jel,
a képzelet csapong ma, hosszú útra kel.
Visszaszáll a múltba, s az emlék felsajog -
hogy bír ki a szív, mondd, ilyen sok bánatot?
Akiben szent a hit, amíg csak él, remél…
A földre halva hull ezernyi rőt levél.
Az őszi fák alatt egy vén pad roskadoz.
Az érzés felsikolt, hisz én is ott vagyok;
egy szívben, két betű. Egy rég-mesét jegyez.
Már tompa tőr a múlt, de mégis megsebez.
2019.10.09.
|
|
|
- október 10 2019 19:41:58
Kedves Zsike!
Gyönyörű őszi képet festettél versed által, csodálattal olvastam.
Gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
- október 10 2019 20:55:21
Ó, de szép! Gyönyörű! |
- október 11 2019 02:57:15
"Az őszi fák alatt egy roskadt pad vacog..."
Kedves Zsike, gratulálok, nagyon tetszett
a szonetted! Az ősz - maga az emóció-özön!
Szeretettel: Dávid
 |
- október 12 2019 14:17:01
Nagyon szépen köszönöm, kedves Valika, Elizabeth, és kedves Dávid.
Ölellek Benneteket. Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. július 04. péntek,
Ulrik napja van.
Holnap Sarolta, Emese napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
