|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
El vagyok zárva,
Itt fekszik előttem,
A percre várva,
Mikor vérben fürödtem.
Emlékszem, fájdalmas volt,
Rettegés volt az arcomon,
S valaki még dalolt,
Már meg nem tudhatom.
De saját vérem volt,
A lakás üresen állt,
S volt egy apró folt,
Mi elmondta isten akaratát.
Igazságot szavalt,
Elmondta a gyötrelmet,
S vérző sebeket fialt,
Széttépte a testet.
Feltépte a beforrt sebeket,
Mélyen a szemembe nézett,
Látta, hogy rettegek,
De csak tovább nézett.
Elkapott az utálat,
Engedjen csak el,
Vihet gyermeket, nyájat,
Semmi se érdekel.
Csak hagyjon itt,
Egyedül elveszve,
Amíg elfagyik,
Gyermeki, vén teste.
S most itt fekszik előttem,
Mélyen vérbe fagyva,
Mosolyomban egyet nyögtem,
S nézem, hogy fekszem, elhalva.
|
|
|
- október 28 2019 15:33:47
Martin kérlek, érdekes a gondolatsorod és tetszik is. Egy különlegességet írtál.
Tisztelettel, barátsággal, főhajtással: vivát!
KíberFeri  |
- október 28 2019 17:35:47
Különleges alkotasod szívvel, szeretettel olvastam! Kellemes estét kívánok: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 30. szombat,
András, Andor napja van.
Holnap Elza napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
