|
 Vendég: 104
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Képzeld! tegnap vígan perzselt a nap,
békésen lélegzett egy inda rab.
Hallottad? Levelei neszeztek,
talaj lakó óvta a gyökeret.
Lombot rigó dala cirógatta
és jóleső zápor csókolgatta.
Már homlokát ráncolja a felleg,
parázzsá fogynak a tüzes nyelvek.
Táncra perdül a narancsos levél,
csillogó szemekkel tücsök zenél.
Jaj, ásítozik erdő, a mező,
a zsibongó remény ködbe vesző!
Kövér bőségtál lassacskán elfogy-
virágzik még a szerelem? Dehogy!
Lét már szörnyen magányos, haldoklik,
szú marja veszettül, belénk botlik.
Kandallómban nézd, fahasáb izzik,
tovatűnt a nyár, az ősz, tél sikít.
Társtalan ülök a kopott padon,
tán kuvik bámul rám, s ragad karon?
|
|
|
- november 12 2019 21:40:34
Kedves Zsuzsa, remekül megírt, csodaszép versed élmény volt olvasni!
Szívből szeretettel, elismeréssel gratulálok!
Szép estét kívánok!
Margit |
- november 15 2019 07:57:35
EliSu kedves, érdekes és különleges is eme remeked!
Különleges leírásodat olvasnom a műélvezet csodája volt, köszönöm!
Poétaöleléssel; szívből gratulálok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
