|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Egy magányos fenyő álma
Áll egy fenyő, magányosan
hóval fedve, ám, dacosan.
Az osztrák Alpok tetején
az örök hó, mezsgyéjén.
Alatta, már felhők úsznak
fák, idáig, már nem kúsznak.
Erre, már csak, a madár száll
vándor ide, már nem sétál.
Magját, a szél, ide fújta
a jeget, a havat, ő kibírta.
A mindig havas, hegyek ormán
magányosan áll, a vártán.
Folyton, abban reménykedik
egyszer, az, az idő is elérkezik
valaki, tán eljön érte
ő is, fel lesz díszítve.
Ott áll majd, a szobában
a gyerekek zsivajában
ajándékokkal, körül rakva
talán, lesz még ő is, karácsonyfa?
Győr, 2014 |
|
|
- december 23 2019 15:46:55
Szép versed szeretettel, szívvel olvastam. Áldott, békés karácsonyt kívánok! Zsuzsa |
- december 25 2019 11:51:07
Nagyon szépen köszönöm és áldott ünnepet kívánok!
Szeretettel: Béla |
- december 26 2019 08:02:29
Szeretettel olvastam, szép versedet. Boldog karácsonyt kívánok! Szofi |
- december 26 2019 09:38:58
Béla kérlek, nagyon szívbemarkoló lett a műved, szép leírás!
De őreá is érvényes; kire mit rótt a sors...
Remeked, jó, ha mondom = 5*
Köszönve az olvasási élményt, főhajtással, kalapemeléssel, barátsággal, tisztelettel: gratulálok!
KíberFeri    |
- december 26 2019 22:07:00
Kedves Béla, szép versben írtad meg a fenyő álmát-kívánságát!
Tetszéssel olvastam, szívből gratulálok!!
Boldog és szeretetteljes ünnepeket kívánok!
Szeretettel: Margit |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 19. péntek,
Viola napja van.
Holnap Teofil napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
