|
 Vendég: 53
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Christian Morgenstern
(1871 - 1914)
Berlin
Ich liebe dich bei Nebel und bei Nacht,
wenn deine Linien ineinander schwimmen, -
zumal bei Nacht, wenn deine Fenster glimmen
und Menschheit dein Gestein lebendig macht.
Was wüst am Tag, wird rätselvoll im Dunkel;
wie Seelenburgen stehn sie mystisch da,
die Häuserreihn, mit ihrem Lichtgefunkel;
und Einheit ahnt, wer sonst nur Vielheit sah.
Der letzte Glanz erlischt in blinden Scheiben;
in seine Schachteln liegt ein Spiel geräumt;
gebändigt ruht ein ungestümes Treiben,
und heilig wird, was so voll Schicksal träumt.
________________________________________
Berlin
Szeretlek éjjel, ködben, mindenképp,
midőn utcáid egymásba szövődnek,
ablakaidon fények tükröződnek,
s falaid közt oly eleven a nép.
Mi szürke nappal, az varázsos éjjel,
s oly titkok lakják házaid sorát,
mint szellemvárakat lidérces fénnyel,
hol egyet sejt az is, ki többet lát.
Vak ablakon az est kihunyó fénye,
megunt játékként őrzi kerete;
a zaj elül, a város alszik végre,
s a sorsról álmodik, mely jó vele…
* * * * * |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
