|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Érzem ahogy átfagy kezem,
De édes mosolyod melegíti szívem,
S ahogy szívem, úgy nyugszik lelkem,
Csendben, csendben és csendben.
Álmokban, nappalokban, fagyban,
És néha azt hiszem itt maradtam,
Beépítve a magas falban,
Vagy talán meghaltam....
Most mégis, egy tűz gyúlt bennem,
S mosolyra kelt végre lelkem,
Ó istenem, ezt kellett tennem,
Tiszta szívből szerelembe estem.
Nézem édes arcodat, bár a levegő hideg,
Látom szemeidben az édes tavaszt,
A világ zord s rideg,
De angyalom ajkad szívemre melegséget akaszt.
Álmaimban vagy épp az utcán menve,
Ahogy karomat fogod meg,
S esek veled minden percben szerelembe,
Nem hitted hogy van ilyen, mond meg.
És ahogy vagy nekem a melegség szívemben,
Úgy a zöldellő tavasz, lelkem haván,
Mi olvadást hoz lelkemben,
S fű nő a kifakult homokján.
És ezen az éjszakán, e verssel,
Ajándékozok neked valamit még,
Hogy leírhattam neked, a kezemmel,
Hogy édes pillantásodból sose elég.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 30. szombat,
András, Andor napja van.
Holnap Elza napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
