Napkorong

Egy „harmónikus családi élet”, avagy:
néha egy kis humor is jól esik...
***
Bementem veled tegnap a városba, Drágám
meg is fizettem én e kis kirándulást, drágán,
négy óra alatt vettél, két pár méregdrága cipőt
nem is tettünk egész délután egy perc pihenőt.
***
Utána gyorsan bementünk még egy kávéra
és ott egy kicsit lecsendesedett az atmoszféra,
nem emlegettük ott már egymás anyját-apját
igaz, megittunk mindketten, már egy-két grappát.
***
Hazafelé az úton nagyon csendesek lettünk
mert mindkettőnket bántott amit megtettünk,
nekem a cipő vásárlásnál megfájdult a hátam
pedig az egész délután, csak álltam és vártam.
***
Mire hazaértünk, egy korom sötét este lett
engemet már a fene is majdnem megevett,
és mire én végre felkapcsolhattam a Tv-ét
megláthattam ott még a futball mecs végét.
***
Persze ez sem segített a megfeszült helyzeten
hangulat már felül volt a többszörös négyzeten,
egy-két üveg sörrel mentettem amit még lehetett
de majdnem megkaptam az este az utolsó kenetet.
***
A reggeli ébredéskor, újra nagyon fájt a hátam
egész éjjel álmomban egy ruhás üzletben álltam,
de amikor megláttam, hogy az éjjel hol háltam
tudtam, a kemény padlótól fáj nekem a hátam.

Ma már a kapcsolat közöttünk ismét szép és harmonikus
most már egyikünk sem mondja a másiknak, hogy: Kuss,
feleségem ma reggel már négykézláb mászott előttem:
Buj már ki az ágy alól, mondta, már nem kell félned tőlem!

Utána bátran kijöttem, és büszkén a két sarkamra álltam
e győzedelmes pillanatra, egész éjjel az ágy alatt vártam,
megmutattam az asszonynak, ki is az úr itt ebben a házban
most ő is belátta, ki van kettőnk közül, elvégre nadrágban.

Mucsi Antal-Tóni 2018 Május 8