|
 Vendég: 98
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Friedrich Hölderlin:
(1770-1843)
An eine Rose
Ewig trägt im Mutterschoße,
Süße Königin der Flur!
Dich und mich die stille, große,
Allbelebende Natur;
Röschen! unser Schmuck veraltet,
Stürm entblättern dich und mich,
Doch der ewge Keim entfaltet
Bald zu neuer Blüte sich.
_____________________________
Egy rózsához
Szép királylány, anyaként vett
Örök ölbe a mező!
Ringat minket a természet,
E békés, nagy, éltető;
Rózsaszálam! Avul ékünk,
Megtépáz a sok vihar,
Mégis rügyezünk, míg élünk,
S új szirmot bontunk hamar.
* * * * * |
|
|
- február 06 2020 16:47:57
Szép természeti kép - különös szöveggel - szerelmes vagy rózsa vallomása?
szívvel olvastam
Sarolta |
- február 06 2020 22:36:49
Kedves Sarolta!
Szerintem a költő lelki azonosságot érez a rózsával,
amely a mezőn virít és hervad el, hogy mégis újra
virágzik minden évben. Vagyis Hölderlin érzékelteti,
hogy maga is a természet része, örökkévalóságra,
azaz halhatatlanságra tart igényt.
Ja, és igazából a költő a rózsát királynőként említi,
de én itt "lefokoztam" királylánnyá...
Örülök, hogy tetszett a fordítás!
Dávid
 |
- február 11 2020 22:40:44
Nagyon szép versedhez
szívvel gratulálok.
Szép estét és jó egészséget kívánok. Zsuzsa |
- február 15 2020 17:27:17
Zsuzsa, csak a FORDÍTÓJA vagyok, de NEM az én versem!
Dávid |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
