|
 Vendég: 97
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Nyári hajnal a pusztán
***
Az ég legalján szürke fátyol,
Fenn ritkás szőke fellegek;
Ébreszti már az ébredő nap
Az éjben szunnyadó eget.
***
Világosodni kezd a föld is;
De a távolban elvesző
Nagy sík határnak hangja nincsen,
Hallgat a harmatos mező.
***
Az élet alszik még a pusztán,
Szellő se leng, fűszál se hajlik,
De füst kanyarg amott keletre,
S cséplőgép mormolása hallik.
***
Nagy asztag áll a sík mezőben,
Mint önmagának kékes árnya;
Az asztag ormáról serényen
Két árnyalak a kévét hányja.
***
Írta: Vargha Gyula 1853 – 1929
***
***
Sommerdämmerung auf der Puszta
***
Am Rand des Himmels, grauer Schleier,
helle Wanderwolken wimmeln;
die aufgehende Sonne weckt, den
noch im Nacht schlummernden Himmel.
***
Auf die Erde wird es langsam hell,
doch, in der Ferne verschwundene
große flache Rain hat kein Laut,
still ist, das Tau bedeckte Wiese.
***
Das Leben schläft noch in der Puszta,
keine Brise, kein Gras bewegt sich,
doch ein Rauch steigt auf, weit im Osten,
dort, wo eine Dreschmaschine drischt.
***
Es gibt einen großen Schochen im Feld,
wie ein blauer Schatten für sich selber;
an der Frist der Schochen fleißig
zwei Mann wirft die Garben in Drescher.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- február 28 2020 08:54:50
Amit írtál, szép lett, jó is és tetszik!
Csak gratulálni tudok!
KíberFeri  |
- február 29 2020 15:11:58
Szép versedhez szívvel gratulálok.
Madárcsicsergős szép napot kívánok jó egészségben, békességben.
Szeretettel: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
