Napkorong

Óh Petőfi, ha most élnél!
1
Óh, Petőfi, ha most élnél,
Vajon mihez kezdenél itt?
Élnéd-e úgy a világot,
A hogy a többiek élik?
Szorultságból, mint poéta
Mit tehetnél mindenfélit?
2
Adnál-e ki divatlapot,
Változatos melléklettel?
Czifra bolond divatokat,
S hozzá egész tisztelettel
Irnád-e, hogy most ezt hordják,
Azt a "régit" hát feledd el!
3
Vagy élczlapot szerkesztenél?
Próbálgatva, hogyan lehet
Álruhában átszöktetni
Egy-egy ártatlan ötletet?
S hányni a czigánykereket,
Mikor már senki sem nevet?
4
Vagy beállnál, mint munkatárs
Egy-egy taposó-malomba:
Irni Schleswigről, Bismarkról
Pesti Naplóba vagy Honba?
Épen neked való volna
Ez a munka, ez a lomha!
5
Vagy te is ott volnál régen,
A hol a többi poéták?
Kik a lantot elhajíták,
S biztosító-, hiteladó-
Intézetekben fogyasztják -
Nem a tintát, csak a krétát.
6
Vagy, nem! Volnál, a ki voltál:
Ki azt mondja, mit rég mondott,
Ki nem nézte, merre úsznak?
A hol gát volt, ott átrontott,
S bámulnának nagy szemekkel, -
- Mint gyógyíthatatlan bolondot?
7
Az olyan eszmékre, miként
"Azok" voltak, most nincs bolt-ár;
A te lángod kihült helye
Nem tűzhely már, - csupán oltár:
- Tisztelik; de nem főznek rajt'.
De jól jártál, hogy meghaltál!
***
Jókai Mór 1825 – 1904
***
***
Ach, Petöfi, wenn jetzt lebtest!
1
Ach, Petöfi, wenn jetzt lebtest!
Was würdest du, hier beleben?
Würdest du dein Leben heute,
so wie die andere leben?
Aus Bedrängnis als ein Dichter,
was würdest du sonst bewegen?
2
Gibst du ein Modeblatt heraus,
mit vielen farbigen Effekt?
Mit schnörkeln verrückte Mode,
frage dich mit allem Respekt,
würdest du noch dazu schreiben,
das alte Kleid ist ausgecheckt.
3
Oder ein Spezialblatt starten?
Und versuchen das neue Macht
in Verkleidung `d falsche Karte,
eine Idee bringen, bis es kracht.
Und Purzelbäume zu machen,
auch dann, wenn schon niemand mehr lacht?
4
Oder würdest dich anstellen
als Arbeiter in Tretmühle:
Und schreiben von Schleswig, Bismarck
in Új Idők, von Gefühle’?
Für dich wäre es genau recht,
die Arbeit dort, ohne Mühe.
5
Oder wärst du auch schon lang dort,
wo sind die anderen Dichter?
Die, die Laute schon hinwarfen,
und jetzt als Krediteinrichter
in Instituten verbrauchen -
nicht die Tinte, nur die Lichter.
6
Oder, nein! Wärst das, was du warst:
Wer das sagt, was vorhergesagt?
Wer nicht sah, wo alle schwimmen?
Wo ein Damm war, übersprang glatt
und sie würden alle starren,
– Ein unheilbarer Dummkopf halt!
7
Für die Ideen was du hattest,
"Die" waren, und jetzt nicht vermisst;
Platz ist kalt, von deiner Flamme,
kein Herd mehr- nur ein Altar ist:
- verehrt; doch drauf kocht man nicht mehr:
Hattest Glück, das gestorben bist!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni