|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Eldõl a fegyver,
S lehajlik a kéz.
Olyan jó volt,
Mikor még annyira szerettél,
De most minden olyan nehéz.
Válladra nézek,
S a kemény test vérzik
Majd összecsuklik
Elõttem mindaz,
Mi valaha megértett.
Lenézek, az idõ megáll.
De felettem mind eljár
A közöny csábítása,
De jó ez így, nem szenvedek,
Csak látom szemedben
A dühöt és a félelmet,
Mert igen, én tettem.
S a szél meglebbenti
Szoknyám apró ráncait,
Emlékszem
Mikor még fáztam itt,
Te öleltél át erõs karoddal,
S most,
Most gyenge lettél.
Lehajlik a kéz,
Leborul az ember,
Vérzek én is, érzem
Itt bent a szívemben.
|
|
|
- április 10 2008 05:37:26
Nagyon tetszett !!! |
- április 10 2008 08:25:59
A képzelet játéka messzire viszi a gondolatokat s a szerelem vesztése szüli e fájdalmas mondatokat. Jó volt olvasni. |
- április 10 2008 10:05:12
Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.
Gabriel García Márquez |
- április 10 2008 14:34:23
Gratula! nagyon tetszett versed, csak így tovább!
tenger |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
