Napkorong

Magyarország, szívem ég utánad,
Elloptad a lelkem, s oda adtad a Dunak,
S nézted, ahogy a dombok alatt,
Nem jut gyermekidnek semmi falat.

Magyarország, valamiért szeretlek,
Utálatba tekerve szavanként jobban megvetlek,
E versben, hogy érezd mennyire fáj,
Mikor nem dalol már a vidéken madár.

Agyarország, hol bármi megtörténhet,
Istenek köztünk, ez röviden a történet,
Kik csendben néznek és megvetve,
Utálatok vetik a gyarló emberre.

Fanyarország, érezd a szádban,
A haldokló gyermeki vágyban,
Hogy a nekrofília nem jó dolog,
Mikor gyermeked az kit vágyba csalod.

Angyalország, 10 millió lélek háza,
Kik mindennél többet tudnak az országba,
Borjú, birka, s mennyi állat,
Kik fájóan nem tűrik a vádat.

Az Ország, tudd én megvetlek,
S ha egy szava is lenne e embernek,
Kérdezném, hogy mindezt, miért tettük?
S mind ezek után is, haljunk meg együtt?

Hozzászólások

Kek Napkorong - március 30 2020 21:14:22
Kedves Martin, tulajdonképpen mi a helyzet, mert kétszer elolvastam és nem egyértelmű, hogy szereted vagy utálod a hazádat? "Magyarország szívem ég utánad, elloptad a lelkem ... Magyarország valamiért szeretlek .... de aztán utálatba tekerve szavanként jobban megvetlek.... Miért? aztán borjú, birka s mennyi állat, kik fájóan nem tűrik a vádat ... milyen vádat? ... tudd én megvetlek stb. Minden jót kívánok és egy jobb közérzetet a sokat szenvedett Magyar Hazában - üdvözlettel - Anna -

KiberFeri - április 01 2020 09:38:12
Martin kérlek, velem igen ritkán szokott előfordulni, hogy valami nem értek meg, már a félmondatnál... De itt és most teljességgel egyetértek az Annával!
Annyit kihámoztam a művedből, hogy elvontra írtad, de szerintem ez túlzás volt.
KíberFeri

SzMartin - április 02 2020 20:04:27
Írástechnikámnak köszönhetően magam se tudtam megfejteni, szóval csillagjegyemhez társulva, skizofrénen gratulálok magamnak, hogy ekkora káoszt összehoztam