|
Vendég: 71
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Otthon
***
Ez idegen, nagyvilágból
Odavisz a lelkem távol,
Hol zöldellő halmok tövén
Nádtetős ház borult fölém.
Odaszállok ti hozzátok,
Árnyékos fák, vad virágok,
Felejteni bús sorsomat,
Tengernyi sok bánatomat . .
***
Beh szeretnék itt maradni
Gyógyítgatni, vigasztalni,
Leborulni kebelére,
Fölnevelő lágy kezére,
S ezer csókkal halmozni el,
Megáztatni könnyeimmel
A kezet, mely éltem védte.
Áldja meg az Isten érte !
***
Bán Aladár 1871 – 1960
***
***
Daheim
***
Dies ist alles fremd aus der Welt
meine Seele treibt mich weit weg,
wo im Tal der grünen Hügel
Strohdachhaus stand gegenüber.
Ich fliege jedes Jahr zu euch,
schattige Bäume, wie ein Strolch,
zu vergessen meines Schicksals,
die sorgenfreie Zeit von damals.
***
Noch so gern würd‘ ich hierbleiben
euch vertrösten, und auch Heilen,
vor der Mutter tief verneigen,
ihre Hände, würde streicheln,
tausend Küsse würde geben,
ihre Hand in meine nehmen
Die Hand, der mein Leben schützte.
und die ersten Schritte stützten!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- május 16 2020 14:54:21
Köszönöm hogy olvashattam elgondolkodtató, nagyszerű, kitűnő versed.
Madárcsicsergős, szellőcirógatós szép napot kívánok,
jó egészségben: Zsuzsa |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|