|
 Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Csak anyaságban teljesült létem
Mint gyermek, mint nõ,
Igazán nem éltem.
Ha igen, úgy hiszem,
Már burkában
A helyszínen, megszûntem.
Korán, mindenki anyja lettem,
Szüntelen múltak az évek felettem.
Rokkant a lét, hiányzik a karja.
Legalább felét! Azt sem akarja.
Karom gyermekemet tartja,
Az édesanya
A gyereket s a nõt feladja. |
|
|
- április 11 2008 12:38:04
Kedves Marica, nagyon szépen kifejtetted... vannak, akiknél az anyaságban teljesedik ki igazán az életük, s ennyi elég is nekik. Hihetetlennek tûnik, de vannak, akik már gyermekkortól erre vágynak szüntelen, és ezer szerencse, ha "bejön" nekik. Sok - bizony már nagymamakorú - jó ismerõsöm van, akik hiába lettek volna a világ legjobb édesanyái, nem adatott meg nekik... Nekik marad az állandó hiányérzet. Mert hiába lehet kiteljesedni gyermek nélkül is - mert azért ki lehet! -, ha valakinél az volt az elsõrendû cél, de legalábbis a szinte legfontosabb...
Tetszett a versed! Üdv: Magdi |
- április 11 2008 12:50:41
Ne sajnáld, kedves Marica, (ha az évek távolából nézed) már úgy sem tudsz rajta változtatni. Kérdés, hogy szerettél volna anya lenni, vagy sem. Ha igen, akkor csak örömet okozhat az anyaság!
Enélkül szerintem nem lennénk igazán nõk sem!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- április 11 2008 13:49:55
Roppant tetszik amit írtatok kedves Madileon,és T Zsuzsi!:9
Zsuzsi a kérdés nem kérdés:9
Határozottan Imádok édesanya, anya, és nagymama lenni.
és öszinte sajnálatom azoké akik csak szerettek volna azok lenni.
Ez ugy gondolom kimeríthetetlen téma.
Kíváncsian várom a többi hozzászólót
Nektek pedig nagyon szépen köszönöm.
Szeretettel: marica mama |
- április 11 2008 17:29:42
DRága Maricám !...mostmár nem szólítalak Mammmnak, mert Madika szerint legalább bõ tíz évet letagadhatnál...és a lelked állítólag folyamatosan 18 és 25 év között ingázik...szóval gyönyörûen szomorú a versed..
" rokkant a lét"...pffuuu ezek nagyon kemény szavak, de szinte az egészet ki lehetne emelni, annyira megrázó és elgondolkodtató...de tudod, az élet olyan, hogy örökösen felkínál...hogy megtagadjon...és soha nem vesz el úgy...hogy ne adjon...én azt hiszem hiányaid egy része...jórésze más utakon, más csatornákon...más formában , de kárpótol Téged....legalábbis ezt remélem...és kívánom !!!
tiszta szívembõl...
szeretettel
szí. |
- április 11 2008 23:37:23
Drága Marica! Ma megint egy számomra (pedig férfi vagyok) fontos, és gondolkodásra késztetõ verset hoztál.
Nekem könnyebb dolgom van, mert tudom, hogy kisgyerekként is anyának kellett lenned, és bocs, ha nem volt publikus, de ez is a te tiszteleted miatt szaladt ki a számon. Szóval a te életútad egy emberi nagy kincs, és te egy gyémántszívû, de galamblelkû Nõ vagy!
Mondhatunk persze nagy szavakat, de azért sajnálom, hogy nem lehettél kicsit tovább gyermek, és hosszabb ideig NÕ.
Na most már megyek, mert elolvastam újra és sírok.... |
- április 12 2008 08:26:10
Istenem marica!
Édesanyám jutott eszembe.
Köszönöm neked, hogy miért nem Te lettél a nagymamám ?!!
Grt. Sancho |
- április 12 2008 09:24:27
"Mint gyermek, mint nõ soha nem éltem"
Marica! A versed lényege, amit üzen a belsõ éned, hogy megértesnek. Te is biztos csak anyának születtél.
Szeretettel Joli |
- április 24 2008 15:46:18
Drága Marica! Köszönöm, hogy végre megtaláltalak! 42 éves koromig én sem voltam "nõ" . Az én életemben is volt egy ilyen "rokkant lét", amikor értéktelennek éreztem magam. Soha ne add fel a reményt! Örömmel láttam, hogy a legutolsó írásod, már pozitív ! Perzsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
