|
 Vendég: 62
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A Neuchateli tó
1
A hullám hangos zubogását
Mint hogyha most is hallanám!
Mintha szilaj, nedves lehével
A parti szél fuvalna rám.
2
Mily mélységes, mily végtelen kék!
De nem nyugodt, de nem pihen,
Ujjong, zokog, zihálva lázas,
Véghetlen vergődésiben.
3
Reszket a hab, csapongva, szállva
Fehér gyöngyökké olvad át.
Fölötte a szélvész dalolja
Magányos, jajongó dalát.
4
Ó zúgó viz! Ó szél siralma!
Te hangos, fényes áradat,
Te lázas tó, örökké hallom
Panaszos harsogásodat!
***
Szalay Fruzina 1864 – 1926
***
***
Die Neuenburgersee
1
Das laute Rauschen der Welle, als
ob ich es jetzt hören würde!
Wie ein glattes, nasses Atem, der
Küstenwind wär’ meine Hürde.
2
Wie tief und wie unendlich blau! Doch
nicht ruhig, und auch nicht ruhend,
jubelnd, schluchzend, keuchend fieberig,
ewig ‘d endlos herum zappelnd.
3
Der Schaum zittert, flattert, jammernd fliegt
und es schmilzt zu weißen Perlen.
Drüber weht der peitschende Wind
ein lautes, heulendes Renken.
4
Tosendes Wasser! Windes klagen!
Du laut tobende helle Flut.
Du fiebriger See, ständig höre ich,
deinen klagenden Edelmut!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- június 29 2020 07:11:15
Nagyszerű fordítás- vers!
Tisztelettel: Zsuzsa |
- június 29 2020 22:38:38
Nem elírás a Fruzina? |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
