|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Csalódás
***
Siettem föl a hegytetőre
Reménynyel, vággyal gazdagon;
Szivem dobogja: föl, élőre!
Dicsőség lesz az ut jelzője,
Babér terem a halmokon.
***
És lelkesedve, vakmerően
A csillagokra nézve föl,
Elindulék magasba vágyva,
Tán teljesül a szívem álma
S enyém a végtelen gyönyör?
***
Nyugalmamat eltékozolva
Kis fészkem hűtlen ott hagyám,
Mezők virágit megvetettem,
Fejem szédül a fellegekben
És küzd utam ezer baján.
***
Óh visszatérek én a völgybe,
Ne bolygjak árván, egymagán!
Dalom legyen a völgy lakója,
Szivem reményit ott megóvja
Virágos, illatos magány.
***
Lévay Mihály 1862 – 1948
***
***
Enttäuschung
***
Ich eilte auf die Spitze der Berg
reich wird der Hoffnung dort werden;
mein Herz schlägt: auf, vorwärts, darüber!
Ruhm wird das Attribut dort drüber,
Lorbeer wächst dort, auf den Bergen.
***
Mit Begeisterung und rücksichtslos
wo die Sterne mich beflügeln,
würde hochlaufen mit Begierde,
mit dem größten Wunsch auf der Erde
wird mein endloses Vergnügen.
***
Verschwende meine Gelassenheit
verlas treulos mein kleines Nest,
verachtete all die Feldfimmel,
mein Kopf ist schwindelig im Himmel
‚d kämpft mit den Wegproblemen fest.
***
Ach, ich bin wieder unten im Tal,
soll nicht verwaist herumirren!
Lass mein Lied, ein Bewohner des Tals sein,
es schützt mein Herz im Dorf ganz allein
in blumig duftenden Zimmer.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- július 13 2020 10:27:01
Nagyszerű vers.
Szeretettel olvastam:
Zsuzsa |
- július 17 2020 17:07:22
Érdekes, jó vers Lévay Mihályé. Mily sok ilyen (számomra) ismeretlen költemény lappang, mint kagylóban gyöngy. (A fordítás dicsérete másnak tiszte.) Köszönjük, üdvözlettel ÁE. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. július 01. kedd,
Annamária napja van.
Holnap Ottó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
