Szárnyalok vadon
végre szabadon
míg a folyó szalad
az erdõ mélye oly vad.
S míg megremeg a föld
morajlása mindent betölt.
A tenger mély
s jõ egy személy
szállnak az égi angyalok
az ember vígan andalog.
s mint szélt sodort
engem messze hord
jõ a remény feltûnik a fény
ó az ég
volt már rég oly kék. Ne hagyj el soha
ég vándora
izzó parázs s már jõ a varázs!
Nyugalom! Szól dalom
s dúdolom
csak ezt akarom..
