|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
vergehen
***
Virulás és elmulás
***
Midőn a nyájas tavasz-estén
Ülsz a lugasban elmerengvén:
A röpke szellő könnyű szárnya
Pihenni tér karcsú akáczra,
A liliom-s a rózsakelyhek
Rád enyhe illatot lehelnek
Zümmögnek kóbor esti lepkék,
Fészken csevegnek boldog fecskék
Gondolj nyugodtan, ifjú lányka,
A hűvös őszre, elmúlásra!
***
És majd, ha éltünk ősze lep meg,
Miként borongó esti felleg,
S jársz-kelsz tűnődve őszi tájon,
A melyre szállt halotti álom:
Hűs szél süvölt lemondó hangon,
Közelg a csendes életalkony,
Az arczba mély barázda vésve,
És elhaló a sziv verése:
Emlékezz boldogan reája
A szép tavaszi virulásra!
***
1802 -1864
***
***
Gediehen und vergehen
***
Sobald an dem sanften Frühlingsabend
im Laube sitzest so nachhängend:
und die Flügel den leichten Brise
entspannen sich auf der Akazie,
die Lilien und die Rosenkelche
duften so fein im Gartenecke,
streunende Schmetterlinge summen,
glückliche Schwalben im Nest plaudern,
denk du ruhig, junges Mädchen, wie
schnell, die schönen Zeiten vergehen!
***
Und wenn uns der Herbst des Lebens trifft,
die Wolken des Abendregens gießt
du läufst in der Herbstlandschaft, hin ‘d her
von den herbstlichen Träumen bedrängt:
Die kühle Wind wird immer zäher,
der ruhige Abend rückt näher,
mit tiefen Rillen auf dem Gesicht,
und die Herzschläge langsam abbricht:
erinnere dich glücklich diesen
wie die Frühlingsblüte gediehen!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- július 31 2020 15:28:36
Nagyon szép vers.
Szívvel, szeretettel olvastam:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 15. hétfő,
Enikő napja van.
Holnap Edit napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
