|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
De profundis
1
Jó csillagunk reánk tekintett
És összehozta lépteinket;
Virágot szórt az útra széjjel,
Csábítgatott sok szép reménynyel —
S én hallgatám .... a mese régi:
Oly jól esett remélni!
2
Oly jól esett remélni, várni,
Történjék bár velünk akármi:
Hisz oly bizonyos győzedelmünk,
A mint örökre tart szerelmünk,
S mesénknek im mi lett a vége?
Feleljen lelked büszkesége!
3
Feleljen büszkeséged érte,
Könnyelműen hogy összetépte,
Mit annyi édes gyötrelemmel
Szivem rajongva épitett fel . . .
Mily jó a szív üres mesének —
Késő csalódás, tört remények!
4
Remélni — hinni a szemeknek,
Lesni, mit ajkai rebegnek
S tudni : ez ajk ha szól, ha hallgat,
Merő hazugságot takargat —
Látni, mint hull porba az oltár:
Több a sötét pokolnál! . . .
***
Macsolai Barna ???
***
***
De Pro Fundis (Aus der Tiefe)
1
Unser Stern hat mit uns gut gemeint
und es hat unseren Schritt vereint;
es streute viel Blumen auf den Weg,
verführte uns auf den Hoffnungssteg
‘d hab’ zugehört - das alte Märchen:
‘s war gut hoffen in Ehren!
2
Es war so gut hoffen und warten,
was auch kommt, wir müssten ausharren:
Wir glaubten fest, an unseren Sieg,
dass unsere Liebe am Ende siegt,
‘d was war das Ende der Geschichte?
Die Antwort kam von deiner Seele!
3
Die Antwort gab deine Stolze-Ehre,
was alles leichtsinnig wegfegte,
was mein Herz mit so viel süße Qual
zu bewundern war unser Schicksal,
das Herz war zu gut für das Märchen,
späte Enttäuschung, für das Pärchen!
4
Hoffen – den Augen alles trauen,
lauern, was die Lippen versauen
dieser Mund, ob sie spricht, oder nicht,
immer nur reine Lüge verbirgt –
zu sehen, wie verläuft, die quölle:
mehr als eine dunkle Hölle!
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- augusztus 10 2020 21:02:13
Remek, szép vers.
Szeretettel olvastam:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 19. péntek,
Viola napja van.
Holnap Teofil napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
