|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Szeretném leirni a nőt, ki én vagyok
Elbeszelni őt, az Esthajnal csillagot
Kívülre vetkőzni azt mi láthatatlan
Megkötni azt mi megzabolázhatatlan
Kislány vagyok, kinek élte máig mese
Benne tündérek, boszorkák sereglete
Ki a nagy varázslót egyre csak keresi
Sárga út porával lapokra felkeni
Tini, ki ma tüzön jár, nem ég meg, bátor
S szívfalán poszterként ott vigyorog Ámor
Kit másnap félelmek lilára rúgnak
Hajába markolva földön végig húznak
Ifjú kinek vágy öble este a teste
S szerelem Istene gyakran felkereste
Kinek célja van és milliónyi álma
Melyből nem egy, de még száz is dezertálna
Anya, kinek méhe a teremtés otthona
Arcán a ráncokban e csoda lábnyoma
Szavakba morzsolja egész nap az imát
S már rég nem keres a dolgok közt logikát
Nagyi, kinek vállán a varázspalástja
S bizony, a nevelést is más színben látja
Kinek ajándék az, ha együt a család
Hisz ez adja a járgány üzemanyagát
S vagyok a csend, mely hangokból megszületett
Vagyok ébredés, álmok útján érkezett
Vagyok a remény önmagam börtönében
S vagyok a szabadság Isten tenyerében
Vagyok a Nő, kit összegyúrtak az évek
Új otthont agyagozva a bölcsességnek |
|
|
- augusztus 16 2020 16:22:26
Nagyszerű versedet, köszönöm, hogy olvashattam:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 06. szombat,
Norbert napja van.
Holnap Róbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
