|
 Vendég: 103
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Amikor a nap zavargása suttogássá válik,
És a piacokon...amelyek most tele vannak csenddel,
Átlátszó árnyékát leteríti az éjjel,
Akkor kezdődik a munkám és a gyötrelmem...
Az órák csöpögnek a csendben:
Az éjnek mozdulatlanságában érzem a méreget,
Ráadásul dorgálása fájdalommal éget,
Be éget.
Végtelen álmomban belém hasitnak szomorú gondolataim
Hasogató gondolatok megjelennek,
És emlékeket szakítanak a felszínre
Végtelen gombolyagot gurítva növesztett.
Kényszerítve hogy újra olvassam az életem
Átkozódok reszketve...és keserűen sírok,
De lapomnak szomorú sorai
Könnyeimnek hálóján keresztül újra megjelennek.
|
|
|
- augusztus 21 2020 05:27:02
Szép versed
szívvel olvastam:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
